Településünk

Tarhos története

Tarhos, Árpád fejedelem öt fia közül sorban a második volt. Bátyja Levente a honfoglalás során az Alduna irányát biztosítva halt meg. A 43 éves Tarhos a 907. július 3-7 között lezajlott Pozsonyi csatában vezetett apja megbízásából egy tömény (10000fő) lovas csapatot a betörő IV.(Gyermek)Lajos keleti frank király ellen. A csata végeztével a több mint kétszeres túlerőben levő támadó németeket teljesen szétverték. A győzelemért drágán megfizettünk: elesett a csatában Tarhos, Üllő (41 évesen) és Jutocsa(35). A szerzett sebei miatt Árpád is nemsokára követte fiait. A fejedelmi családból csak a még szinte gyermek Zolta maradt életben. Ez a győzelem nyitotta meg az utat a magyar terjeszkedés számára nyugati irányba, melyet ki is használtak.

A település egykor ősi puszta volt. Jelentősége 1775-től kezdődött, amikor a Wenckheim család birtokába került. A Wenckheim-kastély parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik. Az egykori kastély ma gyógypedagógiai intézetnek ad otthont, nem látogatható.

A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt, ami Tarhos nevét országos hírűvé tette. A művészi kivitelű zenepalotát 1952-ben és 1953-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. A tarhosi általános iskolát, zenegimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát azonban 1954-ben egy népművelési miniszteri rendelettel megszüntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek.

1946-ban rövid idő alatt országos hírű, Kodály-módszerű iskolát hozott itt létre Gulyás György neves karnagy-pedagógus, mely iskola az ország különböző vidékeiről idesereglett muzsikus tehetségeket nevelte. A híres Zenepavilont Kaufmann Oszkár tervezte, építését a tanárok és diákok is segítették, 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel. Az Énekiskolát 1954-ben minisztériumi döntés értelmében megszüntették, helyén azóta Gyermekvédelmi és Gyógy-pedagógiai Intézet működik. 1976 óta Békés városa minden év június-júliusában a Zenepavilonban rendezi meg a Békés-tarhosi Zenei Napok hangversenyeit és az egykori tarhosi diákok találkozóit. Az épület falán tábla őrzi Kodály Zoltán és Gulyás György zenei neveléssel kapcsolatos gondolatait. Csodálatos akusztikájú koncerttermében az eltelt negyedszázad során a hazai és a nemzetközi művészvilág számos híressége szerepelt. A teljesség igénye nélkül: Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Bartók Vonósnégyes, Magyar Virtuózok, J. Nyeszterenko, A. Kramarov, Magyar Nemzeti Balett, Muzsikás Együttes-Sebestyén Márta, Nemzeti Énekkar, Melis György, Gulyás Dénes, Szabadi Vilmos, Gulyás Márta, Onczay Csaba, Camerata Hungarica és még számos előadóművész és együttes.