Így ünnepelt Tarhos március 15-én Harmati Gyula szemével Hozzáadva: 2015. 03. 23.

Tarhos, 2015. Március 15.

Piros fehér zöldbe Tarhos felöltözött,
Tavaszi bizsergés lelkünkbe költözött.
Utcák végeinél, mint búvó patakok,
Indultak, haladtak, nőttek a csapatok.

A falu közepén egymásba összefolyt,
Patakokból folyam, egészen olyan volt.
Valami szokatlan rezgés kelt, új szagú,
Pedig csak magával randizott a falu.
 
Hallgatag házaik kapuján tétova
érzéssel, majd növő sodrással ért oda.
Apraja és nagyja gyűlt össze Tarhosnak
Súly és elevenség, amit együtt hoznak.

Nemzeti zászlókat fújt a tavaszi szél,
Kokárdától ékes minden kabátgallér.
Együtt meneteltünk, mert így helyénvaló,
Ütemét megadta: Rákóczi induló.

Szembe a hivatal falánál készülés,
Eső elöl, eresz alá kényszerülés.
Petőfi idején is esett az eső,

Senkit el nem riaszt, pedig nem jóleső.

Szerencsére nem nőtt, szétkergető nagynak

Köszönjük a szélnek s a kacsintó napnak.
Köszönjük az együtt lenni akarásnak,
Ünnep van! Tavasz van! Mámoros hatásnak.


Pergett az esemény:a Himnuszt közösen
Énekeltük szépen, lelkesen-vizesen.
Ünnepi köszöntés, versek és beszédek
Micsoda! Három pap, kopjafa, vitézek?
 

 


A Szent György Lovagrend megyei priorja,
Gábor bácsi mesélt, mi a szimbóluma.
Gyönyörű kopjafán minden jel tudatos
Isten, eszmék, erők, ősök- bámulatos!

Illő talpazattal, táblával középre,
Koszorúk és zászlók színes erdejébe.
Büszkén és kecsesen magasodott elénk,
Méltó emlékműként a falu díszeként.

Érces, messze csengő a püspöknek hangja
Unitáriusként, egy az Isten vallja.
Megszentelte fánkat a katolikus pap,
Majd a református szólal és áldást ad.

Élő ökumené Tarhosi egységben
Egy jó szándék alatt, magyar kéz a kézben.
Templomterv is fogan, hittel megvalósul,
Együtt, ha valami megmozdul, meglódul.

Pont három órakor a Nemzeti dalban
Olvadtunk, mi össze az országos karban.
„A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk,
 hogy rabok tovább nem leszünk! „

Ismerős formulák, sokat hallott szavak,
Hittel és erővel rügyet fakasztanak.
Együtt lehet egy ügy, a gyermek is tudja
Isten –haza- család- józanész- és munka.

Tartalmas együtt lét, jó volt ünnepelni
Jó volt Imrét látni, hűségnek örülni.
Megyei alelnök szemével láthatta,
Termékeny földbe hull a segítség magja.

Kellemes ráadás, a kedves fogadás,
Jó ízű beszéddel, édes-bús nótázás.
Gábor bácsi jóságos, bölcs arcába nézve,
Naiv bizalommal fogtam a kérdésbe:

Hogy lehet ily, szép kopjafát faragni?

Kéz és tudás mellé a lelket is kell adni.
Hmm. Gondoltam egyet, illet is, hogy menjek.
Elhoztam magammal e délután emlékét,
S Gábor bácsi szeme, messze néző kékjét.

Köszönet és hála, annak, kik tervezték,
Köszönet és hála, akik megszervezték.
Elismerés illet, itt minden résztvevőt,
Magasra rakták fel a lécet s a jövőt.

Szeretettel: Harmati Gyula
Tarhos, 2015. március 16.

Tarhos Község Önkormányzatának Honlapja © 2024